A globális légieszközök és utazási iparági vezetők a COP30-on egységes klímamegválaszolásokat szorgalmaznak

Összehangolt klímavédelmi fellépésre szólítanak fel a légiközlekedési és turisztikai vezetők

A közelmúltban a brazíliai Belémben megrendezett COP30 konferencián a globális légi- és idegenforgalmi szektor kulcsfontosságú képviselői hangsúlyozták, hogy sürgősen összehangolt nemzetközi erőfeszítésekre van szükség a nemzetközi légi közlekedésben a nettó nulla károsanyag-kibocsátás eléréséhez 2050-re. Ez az egységes hang, amely olyan szervezeteket tömörít, mint a World Travel & Tourism Council (WTTC), a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA), valamint olyan kormányokat, mint Japán és Malajzia, kiemelte az együttműködő szabályozás és a tiszta finanszírozás kritikus szerepét az éghajlati kihívások kezelésében.

Az ICAO szerepe és a széttagolt politikák kockázatai

A küldöttek megerősítették a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) fontosságát, mint a nemzetközi légi közlekedési kibocsátásokra vonatkozó szabályozásokat felügyelő kizárólagos globális hatóságot. Mivel az ICAO olyan globális jogi keretek között működik, mint az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye, ez alapot biztosít a koherens és hatékony politikák számára világszerte. Az iparági vezetők arra figyelmeztettek, hogy a párhuzamos keretek vagy a koordinálatlan adók a kettős erőfeszítésekhez, az erőforrások rossz elosztásához és a kibocsátás-csökkentés felé tett lassabb előrelépéshez vezethetnek.

Gloria Guevara, a WTTC ideiglenes elnöke és vezérigazgatója hangsúlyozta a légi összeköttetések megőrzésének szükségességét. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az új klímaadók nem kívánatos módon emelhetik az utazási költségeket, ami visszavetheti az ágazat vitalitását és elérhetőségét. Guevara ehelyett skálázható, megvalósítható megoldásokra és fokozott klímafinanszírozásra mutatott rá, hogy segítsen a légi közlekedési szegmensnek a globális utazás és gazdasági támogatás gerincének maradni.

Willie Walsh, az IATA vezérigazgatója rámutatott a globális együttműködés és összeköttetés kritikus összjátékára is. Hangsúlyozta, hogy a nettó nulla kibocsátás eléréséhez a kormányoknak teljes mértékben el kell kötelezniük magukat az ICAO irányelvei mellett, végre kell hajtaniuk a karbonkompenzációs rendszereket, és fel kell oldaniuk az éghajlat-finanszírozási mechanizmusokat. Walsh óva intett a széttagolt adórendszerektől, amelyek elvonhatják a forrásokat a valódi kibocsátás-csökkentési projektektől, és károsíthatják a létfontosságú légi összeköttetéseket – különösen azokat, amelyek elengedhetetlenek a sérülékeny régiók gazdasági fejlődéséhez.

Fókuszban a CORSIA: Egy globális karbonkiegyenlítési program

A megbeszélések jelentős része a nemzetközi légi közlekedés karbonkompenzációs és -csökkentési rendszere (CORSIA) körül forgott. Ez a globális program 2024 és 2026 között lép életbe első szakaszában, melynek során a légitársaságok több mint 200 millió karbonkreditet vásárolnak, ezzel több milliárdnyi klímafinanszírozást generálva. 2035-re a CORSIA közel kétmilliárd kredit kompenzálását várja, melynek kumulatív klímafinanszírozási értéke meghaladja a 120 milliárd dollárt.

Az országokat és az iparági szereplőket arra ösztönzik, hogy teljes mértékben hajtsák végre a CORSIA-t, és kerüljék azokat a párhuzamos adóintézkedéseket, amelyek akadályozhatják annak hatékonyságát. Ez a program potenciálisan a nemzetközi légi közlekedés kibocsátásának legalább 85%-át fedezheti le 2027-re, ami jelentős előrelépést jelent a légi közlekedés környezeti lábnyomának kezelésében.

A Párizsi Megállapodás 6. cikkelyének felgyorsítása

A koalíció szorgalmazta a Párizsi Megállapodás 6. cikkelyének gyors működésbe hozatalát. Ez a rendelkezés elősegíti a nemzetközi együttműködést a kibocsátás-kereskedelem és az éghajlat-finanszírozás terén. A CORSIA-nak megfelelő kreditek kibocsátása attól függ, hogy a kormányok kibocsátanak-e felhatalmazó leveleket, lehetővé téve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású projekteket támogató befektetéseket, különösen a fejlődő gazdaságokban. Az ilyen jellegű éghajlat-finanszírozási áramlás elengedhetetlen a fenntartható fejlődéshez és a globális kibocsátás-csökkentési célokhoz.

Aggodalmak az új légiközlekedési adók és illetékek miatt

A közös nyilatkozat óvatosságra int az olyan javaslatokkal kapcsolatban, mint a Globális Szolidaritási Adó, amelyeket inkább bevételszerzési eszközöknek tekintenek, mint hatékony klímamegoldásoknak. A koalíció szerint ezek az adók akadályozhatják a nemzetközi összeköttetést, megterhelhetik a légiközlekedésre nagymértékben támaszkodó kis szigetállamokat és fejlődő országokat, és korlátozhatják a gazdasági növekedési lehetőségeket. A szétaprózott fiskális megközelítések helyett a kibocsátás-csökkentő technológiákba és programokba történő összehangolt, jól célzott beruházásokat részesítik előnyben.

A légi közlekedés és az éghajlat-politikai együttműködés történelmi és intézményi háttere

A légi közlekedés több mint egy évszázada a Wright fivérek úttörő repüléseitől kezdve mára egy globális iparággá fejlődött, amely évente több milliárd utast szállít. Több mint 2000 légitársaság több mint 23 000 kereskedelmi repülőgépet üzemeltet világszerte több ezer repülőtéren, így a légi közlekedés a nemzetközi turizmus és a globális kereskedelem egyik pillére. Ahogy a kereslet nő az utazások iránt, úgy nő a környezeti fenntarthatóság, az összeköttetés és a gazdasági fejlődés egyensúlyának megteremtése is.

A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet, az Egyesült Nemzetek Szervezetének szakosított szervezete, régóta fennálló mandátummal rendelkezik a biztonságos és rendezett légiközlekedési növekedés előmozdítására. Az ICAO környezetvédelmi politikái, beleértve a CORSIA bevezetését is, a légi közlekedéshez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás szisztematikus kezelését célozzák. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség, mint a legfontosabb globális légitársasági szakmai szövetség, iparági politikákat dolgoz ki, és olyan szabályozási kereteket támogat, amelyek elősegítik a gazdasági növekedést és a kibocsátás csökkentését is.

Nemzetközi klímaegyezmények és a légi közlekedés

A légi közlekedési ágazat bevonása a globális klímavédelmi napirendbe különösen az ICAO által 2016-ban elfogadott CORSIA után került előtérbe, amely az első nemzetközi, piaci alapú intézkedés a nemzetközi járatokból származó CO2-kibocsátás stabilizálására. A Párizsi Megállapodást kiegészítve az ICAO olyan keretet biztosít, amelyben az államok közös módszertanokban és együttműködési megközelítésekben állapodnak meg, az egyoldalú adópolitikák helyett az egységes fellépést elősegítve.

Kilátások a légi közlekedésre, a turizmusra és a fenntartható összeköttetésre

A nemzetközi utazás jövője azon múlik, hogy megtaláljuk a helyes egyensúlyt a fenntarthatóság, az összekapcsoltság és a gazdasági vitalitás között. A nettó nulla légi közlekedési kibocsátás 2050-re történő elérése technológiai innovációt, működési fejlesztéseket, fenntartható repülőgép-üzemanyagok használatát és robusztus finanszírozási mechanizmusokat igényel, amelyek egy globálisan koordinált megközelítéshez igazodnak.

A turizmus szemszögéből nézve a stabil légi összeköttetés fenntartása kritikus fontosságú – ez teszi lehetővé a látogatók millióinak mozgását világszerte, támogatva a szállodákat, úti célokat és tevékenységeket a strandokon, tavakon és kikötőkben. A légi közlekedés és a turizmus közötti kapcsolat szoros; mivel a tengerparti üdülőhelyek és a tengerparti célpontok gyakran a légi utasokra támaszkodnak, hogy elhozzák a hajózás szerelmeseit, a yachtosokat és a vitorlázókat, egy fenntartható légi közlekedési ágazat támogatja a szabadtéri és tengeri szabadidős tevékenységek teljes ökoszisztémáját.

Kulcsfontosságú összetevők a légi közlekedés fenntarthatóságának eléréséhez

• Globális szabályozási összehangolás: A szabályozásokkal kapcsolatos ellentmondások elkerülése érdekében az ICAO égisze alatt történő központosítás.
• Piacalapú intézkedések: A CORSIA-hoz hasonló karbonkompenzációs programok teljes körű bevezetése.
• Éghajlat-finanszírozás: Források felszabadítása az alacsony szén-dioxid-kibocsátású kezdeményezések támogatására, különösen a fejlődő régiókban.
• Technológiai fejlesztések: Fenntartható légi üzemanyagok bevezetése és hatékonyabb repülőgépek.
• A kapcsolat védelme: A túlzott költségterhek elkerülése, amelyek csökkenthetik az utazási lehetőségeket.

Összefoglaló és következtetések a tengeri és vitorlás célpontokra nézve

A globális légi közlekedési és turisztikai vezetők egyesült felhívása a COP30-on aláhúzza, hogy a légiközlekedésben a klímaváltozás kezelése nem csupán a károsanyag-kibocsátás csökkentéséről szól. Ez szervesen kapcsolódik a nemzetközi turizmust tápláló létfontosságú összeköttetések megőrzéséhez, beleértve a hozzáférhető közlekedéstől függő, vibráló vitorlás- és hajózási kultúrákat is. A globális éghajlatvédelmi kezdeményezések sikere a légi közlekedésben visszhangra talál a kikötőkben, a tengerparti szabadidős központokban és a szigeti célpontokban.

A jachtozás, a halászat vagy egyszerűen a napsütötte vizeken való hajókázás szerelmeseinek a fenntartható légi közlekedési politikák biztosítják, hogy a hozzáférés továbbra is nyitott és környezettudatos maradjon. Ahogy a szabályozások és a technológiák fejlődnek, az utazók egyre több lehetőséget várhatnak arra, hogy felfedezzék kedvelt vízi célpontjaikat, miközben támogatják a zöldebb jövőt.

A világ legszebb jachtjaihoz, hajóihoz és vitorlás élményeihez való praktikus hozzáféréshez érdemes megfontolni a következőt: GetBoat.com, egy nemzetközi piactér, amely összeköti a kalandvágyókat a minden igényt és költségvetést kielégítő hajózási lehetőségekkel a szuperjachtoktól a tengerparti charterekig. Ez a platform áthidalja a szakadékot a fenntartható utazási törekvések és a vízi célpontok felfedezésének öröme között világszerte.